Ashley is felbukkant a színen. Régi ismerősként üdvözölte azt a
némbert. Hatalmas cuppanós puszit nyomott az arcára. Leesett állal figyeltem a
jelenetet. Mi a fene történik? Egy párhuzamos univerzumba kerültem, ahol ez a
Juliet faszomat se érdekel kicsoda átvette a helyemet?
- Hiányoztok te meg a banda – vinnyogott a füléhez közel
duruzsolva. – Olyan jókat buliztunk régen együtt – mintha itt sem lennék, és ha
Andy nem húz szorosan közel magához, azt hinném ez valami elbaszott rossz
rémálom. – Viszont mióta én meg nyuszi szakítottunk már semmi sem a régi… -
sóhajtott eljátszva a szomorú lánykát, akit illik sajnálni a sanyarú sorsa
végett.
- Nyuszi? – vontam fel a szemöldököm megemelkedett hangsúly
kíséretében.
- A tetoválás – mutatta fel a bal kezét. White rabbit, ez állt
rajta. – Nyuszinak is van – csak nem a Dragonfly? Oké, szóval ekkora volt a
szerelem, hogy maradandó jelet kellett hagyniuk a másikon. Megyek és rávarratom
a homlokomra a nevét csak, hogy ne lógjak ki a sorból. Szánalmas!
- Már le akartam szedetni – szólalt meg a barátom. Idegesen
megdörgölte hátha lejön, mint a gyerekrágókban levő műmatrica. – Egyébként mit
keresel itt? Megegyeztünk, hogy tartjuk a távolságot, nem emlékszel?
- Innen nem messze adok koncertet, és gondoltam beugrok elcsevegni
a régi dolgokról – kitolt csípővel próbált jó benyomást tenni rá, meg sem
említve, hogy a melleit a kibukkanás veszélye fenyegette. – Nyuszi, egy szóval
sem említetted viszont, a kis barátnődet – úgy nézett rám, mint más a talpára
ragadt kutyaszarra. Az undorát nehezen bírta leplezni, és nem is akarta.
- Rendben – törtem meg a hallgatásom. – Játsszuk le csak te meg
én! – sikerült bepöccentenie a fasz ki van veled gombomat.
- Heaven, nem kell semmit sem bizonyítanod! – kapta fel a fejét a
pasim. Vajon szándékosan kerülte a becenevemet? Bár, egyszer-kétszer
előfordult, hogy így szólított, mikor bepöccent rám. Csak, nem megint erről van
szó?
- Tévedsz, kedvesem! – mosolyogtam rá negédesen megsimogatva az
arcát. – Be kell bizonyítanom, hogy jobb vagyok, mint ez a dagadt ribanc!
Tudod, ez ilyen becsület baromság! – kacsintottam rá.
- Hát, ez oltári! – szólt közbe Ashley. Vigyorgott, mint a kis
kölykök, akik Halloween után fedezik fel mennyi cukorkát sikerült
összekalapolniuk. – Van egy haverom, aki iszapbirkózásokat rendez sutyiban –
már láttam rajta, hogy az egész forgatókönyvet előre megírta. – Mi lenne, ha
ott rendeznétek le? A babaképű is imádná, igaz haver? – teljesen fellelkesült,
és türelmetlenül várta, hogy valaki megerősítse a felvetésében.
- Felejtsd el, seggfej! Nem egy kicseszett leszbi vágyálmod fog
valóra válni, pláne nem Pindurkával a főszerepben! – hurrogta le Andy.
- Nekem nincs ellenemre, mivel szétrugdosom a Pöttöm Panna seggét!
- Álmodik a nyomor, mi? – válaszoltam hasonlóan kedvesen. – Ashley
rendezd el! – adtam ki az utasítást.
- Ugye tudjátok, hogy az iszapbirkózás rettentő megalázó a női
mivoltunkra? Alkohol mámoros gőzben egy szál bikiniben parádézunk a szexre
kiéhezett férfiak előtt. A feministák erősen tiltakoznak, hogy véget vessenek
az efféle eseményeknek – kikerekedett szemekkel bámultunk az újult bátorságra
kapó Carolinera. – Szerintem találjatok valami mást, amiben megmérkőzhettek,
mert ezzel saját magatokat tiporjátok a sárba! – teljes mellszélességgel
vállalta a véleményét mi, meg az állunkat vakargattuk fel a padlóról.
- Gyere csak! – ragadta meg a kezem Andy, és húzott el a
többiektől.
- Hé, hol a babképű? – CC nem messze állhatott tőlünk. A nagy
hangfal betakart minket.
- Pindurkával most nyomnak le egy menetet! – röhögött Ashley. –
Hé, haver húzz gumit, mert nem szeretnénk, ha még egy kis seggfej szaladgálna
belőled.
- Pofa be! – szólt kifelé fordulva. – Belőled még egy is sok! –
beintett, majd nekem szentelte a figyelmét. A vállamra tette a kezét. –
Carolinennak igaza van! Nem engedem, hogy felizgult puncira éhes pasik előtt
játszd meg az erős kiscsajt! Elképzelni is borzalmas, hogy utána esetleg rád
verjék ki a szobájuk sötétjében– a szemembe nézett. A gyönyörű arca az
aggodalmát tükrözte vissza.– Különben is minek szállsz vitába, Juliettel?
- Mit tudom én? – vontam meg a vállam. – Féltékenység? – néztem rá
kérdőn.
- Jaj, Pindurka olyan aranyos vagy, mikor így viselkedsz! – szoros
ölelésbe vont, és megpuszilta a homlokomat.
- Ühüm – bólintottam. – Nem haragszol, hogy eljöttem? – váltottam
témát.
- Nem repesek a boldogságtól, de azt hiszem, kezdem megérteni,
hogy téged senki és semmi nem állíthat meg, ha egyszer elhatároztál valamit! –
mosolygott.
- Énekes nélkül elég nehéz koncertet adni, nem gondolod? – CC
dugta be a fejét.
- Ja, persze – kapott a fejéhez Andy. – A lépcsőn oldalt menjetek
le, így elkerülitek a tolongást! – kacsintott rám, majd megcsókolt. – Utána
beszélünk, rendben? – válaszul bólogattam.
- Hé, kiscsaj! – bökött oldalba a zilált hajú dobos. – Megsúghatok
neked valamit? Andy barátnői közül te vagy a kedvencem – vigyorgott kivillantva
az összes fogát.
- Igazán? – sikerült elérnie, hogy elpiruljak. A szívemet melegség
töltötte meg a kedves szavaitól.
- Igazán – pacsira nyújtotta a kezét, én pedig felpipiskedve bele
csaptam. (A ritka alkalmak egyike, mikor viszonzom valakinek a felém irányuló
gesztusát. ) Igaz eddig nem sok alkalmunk nyílt megismerkedni, de ezzel a
mondatával elnyerte a bizalmam.
A koncert pont olyan, ha nem jobb volt, mint az előző, amin jártam.
A rajongók szabályosan megőrültek a színpadon szereplő fiúktól. A tömeg
üvöltése, üdvrialgása, dobogása szabályosan megremegtette az egész épületet.
Valószínűleg a tulajdonos nem ekkora befogadó képességre tervezte az épületet.
Mély a bensőmből feltörő rettegés töltött el, ahogy a bárpultnál sorban lehulló
üvegeket figyeltem. A fekete krétával teleírt tábla a csapost fejbe találva
zuhant a földre. Hát, senki nem veszi észre, hogy valami szörnyű dolog van
készülőben? Carolinet elragadta a fangörcs, és Andy is a teljes figyelmét a
közönségnek szentelte. A mellkasom szorítása kezdett felerősödni, ami a
feltörekvő pánik számlájára írható. Nem fog semmi rossz történni, próbáltam
mantrázni magamnak, az idegeim megnyugtatása végett.
- Köszönjük New Orleans, hogy itt voltatok! Imádunk titeket, és
találkozunk legközelebb! – pont, mikor kezdett felőrölni a hisztéria utolsó
fázisa, mondta be a mikrofonba Andy a búcsúszöveget. A csodás rock angyal
lesétált a színpadról a banda kíséretében.
- Basszus, túléltük! – motyogtam a lábaimhoz beszélve.
- Micsoda? – ordított a fülembe Caroline. Teljesen felpörgött, és
kis majom módjára végig fel-aláugrált fejből énekelve a dalokat. Vajon hányszor
járhatott már a koncertjükön, és tényleg csak én vettem észre, hogy a kóceráj a
darabjaira akar hullani?
- Semmi, semmi – ráztam meg a fejem. Próbáltam kilábalni a
sokkból, ami félelemmel töltötte el a szívemet. – Keressük meg a fiúkat! –
karoltam belé elindulva a lépcső felé. Ha nem tűnt fel neki, akkor nem fogom
felvilágosítani, milyen közel is álltunk a halálhoz.
A backstageben sokkal nagyobb felfordulás uralkodott, mint
korábban. Ismeretlen emberkék szaladgáltak fel-alá végezve a munkájukat. Andyt
nem láttam, de Julietet kiszúrtam. Lazán támaszkodott a falnak, és nagyban
magyarázott Ashleynek, aki szabályos transzba esve itta a szavait. Esetleg
előfordulhat, hogy a hős csábító, szerelmes a züllött lánykába? Remélem
kölcsönös a vonzalom, és lekattan az exéről. A franc essen bele, hogy nekem
folyamatosan ilyen dolgokkal kell foglalkoznom! Mi van, ha a férfi ribancon
keresztül igyekszik újra a barátom bizalmába férkőzni? Ugyan már Heaven, ne
légy paranoiás! Biztosan csak legjobb barátok vagy valami ilyesmi.
- Hé, Pindurka minden rendben? – váratlanul bukkant fel. – Úgy
festesz, mint aki most találkozott egy kísértettel – aggódva mért végig.
Ennyire látszana rajtam a korábbi rémület?
- Igen, persze – műmosolyt erőltettem az arcomra. – Csak ez a
rengeteg rajongó kicsit kiborított, ennyi az egész.
- Láttad mennyien eljöttek? – lelkesedett, mint egy kisgyerek. A
szemei a valódi boldogságtól csillogtak. Azt hiszem az álma valóra vált, szóval
per pillanat, semmi jogom bele rondítani. – Szólok Maxnek, hogy keressen másik
helyet. Ha, így megy tovább lassan egy egész csarnokra szükségünk lesz –
szerintem már fejben előretervezett, és el kell ismernem tényleg csodálatos,
amit a színpadon művelnek. A zenéjük segít rajtad, legyen akármilyen rossz
hangulatod is, ez pedig fantasztikus. Hé mindenki, a jövő reménységei állnak
előttetek, szóval készüljetek fel még nagyot fognak robbanni, és arról nem
akartok, majd lemaradni!
- Nuszi, gratulálok! – az idegesítő nőszemély ismét bekapcsolódott
a társalgásba. – Sikerült megrengetnetek, ezt a lepukkant helyet! – undorodva
nézett körbe, mintha csak valami narkó tanyán volnánk.
- Nem húznál el? – gyorsan Andy mellé ugrottam. – Ashleyn kívül
senkit nem érdekelsz, nem tűnt fel? – Novával együtt képesek másodpercek alatt,
bedurrantani az agyamat. – Ki a jó büdös franc vagy egyébként? Mire vered, így
magad? – igyekeztem a lehető legbunkóbb előadásomat nyújtani.
- Híres énekesnő és szerepelt a The Voiceban – kotyogott közbe
Caroline szégyenlősen.
- Pontosan – önelégült vigyorra húzta a száját.
- Most boruljak le Őfelsége előtt, vagy jó lesz később is? –
gúnyolódtam.
- Te kis… - emelte ütésre a kezét, de Andy megakadályozta a
becsapódást. Satuba szorította a csuklóját. Bár, igazából milyen pasi lenne, ha
nem védené meg a barátnőjét a zakkant spinétől, aki rá akar támadni? Az
őrangyalom akcióba lépett.
- Ne merj hozzá érni, megértetted? – láttam Julieten a pánikot. Nehezen
dolgozta fel, hogy a fiú, akiért egykor oda volt, most erőszakot alkalmazott
rajta.
- Nyuszi én, szeretlek… - kósza könnycsepp gördült le az arcán.
Vajon őszinte vagy ez is csak a színjáték része?
- Megértetted? – figyelembe se vette az előbbi vallomást. Lángoló
szemekkel magasodott fölé, és fogalmam sincs, mekkora önuralomra van szüksége,
hogy ne vigye tettlegességig a dolgokat. Jézusom, remélem ő nem olyan pasi, aki
szereti fitogtatni a tesztoszteron kirohanását a gyengébbik nemen! Micsoda
balga gondolat, sosem tenne ilyet! A kis ördögöm azt suttogta a fülembe: hiszen
alig ismered… honnan tudhatnád? – Ha egy hajszála is meggörbül, én megesküszök…
- Elég! – szakítottam félbe a vállára téve a kezemet. –
Feltételezem, hogy halálra rémítetted! – a némber nyüszítve igyekezett
szabadulni. Megsajnáltam, és akkor mi van? Igen, egy hülye ribanc, aki még
mindig a pasimra pályázik, de jelenleg csak egy kétségbeesett kislánynak tűnt.
- Menjünk! – engedte el. A lendülettől hajszál híján hanyatt
vágódott.
- Még nincs vége, ezt ne felejtsd el! – kiabálta utánunk a
sértettségét leplezni igyekvő Juliet. Azt hiszem egy játszmát megnyertem, de a
megérzéseim azt súgták, még koránt sincs lezárva a téma. Talán mostantól
rettegve kell majd az utcán járnom, azzal a teherrel a hátamon, hogy bármelyik
pillanatban lecsaphat rám az egyik sötét sarokból. Ő másnak, sokkal
elszántabbnak látszott, mint a megszállott nővérem. Andynek igaza van, hagynom
kellene a fenébe, és az iszapbirkózás tényleg nagy baromság. Habár a
legszívesebben beverném az öntelt liba képét, ám félő hogy a sérülésem miatt
hátránnyal indulnék. Rendben, egyelőre engedem leülepedni az egészet, és ha
szerencsém lesz Juliet is erre a döntésre fog jutni.
A klub előtt megköszöntem Carolinennak a fuvart, és elbúcsúztam
tőle. Andy rögtön haza akart vinni, de megkértem, hogy inkább ne, helyette üljünk
be valahova kajálni vagy csak rendeljünk pizzát. Az utóbbit választotta. Beültünk
a kocsijába. Hosszú másodpercekig nem is igazán tudtam, mivel kezdjem a
beszélgetést, és vártam, hogy ő szólaljon meg először. Valószínűleg nagyon
szúrós szemekkel szuggerálhattam, mert hatalmas sóhaj kíséretében megtörte a
csendet.
- Juliet és én a gimi utolsó évében találkoztunk. Szerelem volt
első látásra, ahogy mondani szokták. Az érettségi előtt hatalmas lehetőségekkel
kecsegtették, ha az angyalok városába költözik. Bekerült a Voiceba, és onnantól
kezdve beindult a karrierje. Mindenféle pasikkal járkált a bulikba, ahova
meghívták, esténként meg úgy esett haza, mint ha mi sem történt volna. Két évig
jártunk, és egy nap besokalltam, majd az első géppel visszarepültem ide. Ennek
már több mint, öt éve. Röviden, ennyi – balra kormányzott. A sztorit monoton
hangon, szinte csak magának motyogva mesélte el.
- Akad még pár ilyen levakarhatatlan exed? Csak szeretnék
felkészülni rá a közel jövőben – nem akartam, de támadólag csattantak rajta a
szavaim.
- Zűrös a múltam, mint láthatod – végre rám emelte azt a gyönyörű
szemeit. – Sajnálom, rendben? Nem szándékoztam kellemetlenségeket okozni neked.
- Jó, felejtsük el! – semmi energiám összeveszni vele. – Tényleg felajánlották
a lemezszerződést? – tereltem más irányba a beszélgetést.
- Tegnap felhívott valami csávó Los Angelesből. Szeretné, ha
elvinném néhány dalunkat, mert esélyesnek látja, hogy befussunk a rock világba –
szárazon közölte a tényeket, mint ha az újságból olvasná. Hová lett a korábbi
kitörő ujjongása?
- Az szuper, nem? – a pasim, mint híres énekes? Kicsit
megbizseregtem a puszta gondolattól is.
- Valami olyasmi – vonta meg a vállát.
- Mi a baj? Nem erre vágysz? – nem értettem a reakcióját.
- De csak egyelőre túl gyors a tempó, és még a fiúk sem biztos,
hogy készen állnak rá – zavartság látszott rajta, és a hajába túrva igyekezett
leplezni.
- Van még időd bőven, nem szabad elsietni! – biztatólag megsimogattam
a karját.
- Pontosan – végre elmosolyodott.
A lakásukban a sötétség uralkodott, amiből kikövetkeztettem, hogy
Ashley még biztosan nagyban fűzögeti valahol a következő numeráját. Valahogy
nem is bántam a hiányát, mert nem tetszett az a bizalmas jelenete Juliettel.
Oké, semmi közöm hozzá, de akkor is baszta a csőrömet. Ő elment fürdeni nekem
meg kiadta a feladatot, hogy hozassak kaját, és etessem meg a macskát.
Említettem már mennyire nem szívelem ezeket a doromboló négylábúakat. Nos, úgy
fest a szimpátiánk kölcsönös Fionával is. Árgusan figyelt, miközben a
konzervjét bontottam. Szerintem kínjában nem bírta eldönteni, hogy kaparófának
használja a lábam vagy csak egyszerűen odadörgölőzzön. Tettem a cicában dúló
viharra, és odalöktem a tálját. Vernyogott egy köszönetfélét, majd disznókat
megszégyenítő módon túrta bele a pofáját a marhás löncsbe. Felhívtam a pizza futárt, majd bekopogtam a
fürdőbe. Azt mondta mindjárt jön, és addig helyezkedjek kényelembe. Picit
csalódottan roskadtam le a kanapéra, mert azt vártam hátha beinvitál. Jó,
biztosan szüksége van most a magányra, hogy agyalhasson a történteken, de én
akkor is megsértődtem picit. Bekapcsoltam a tévét, és unottan szörfözgettem a
csatornák között. Pár perc múlva bukkant elő egy szál fekete boxerban. A nyál
is összefutott a számban tőle. Lehuppant mellém, majd mindenféle előzetes
bevezetés nélkül lesmárolt.
-Nagyon fáj a sebed? – kérdezte két puszi között. Megráztam a
fejemet. – Fasza! – felkapott és becipelt a hálóba. Szép lassan kibújtatott a
ruháimból, és folytatta az egész testemet beborító csókok áradatát. Ha egy
percig is haragudtam is rá, az szeretkezés közben elmúlt. Bele feledkeztem a
gyönyörbe, és sikerült minden korábbi problémámat messzire száműznöm.
Szia! Nagyon tetszik a blogod, borzalmasan jó sztorit találtál ki.^^ Pindurka nagyon szimpatikus, teljesen jól tudok azonosulni vele.:D A többiek is tetszenek, Andyről nem is beszélve.*-*
VálaszTörlésRöviden baromi jó a történet, várom a folytatást.^^.<3
Szia Vanda!
VálaszTörlésElőször is üdözöllek a blogom. :) Nagyon örülök, hogy írtál nekem, annak meg pláne, hogy így tetszik a történet. :D Remélem a jó szokásod megtartod, és legközelebb is kapok kommentet. ;) Vagy ha nem is olvasóm maradsz. :)
Puszillak,
Evangeline
Gyááááá :D Megint Fantasztikusan jó rész volt! :D
VálaszTörlésJuliett egy sárkány, ez már így most feltűnt, az első részben. Remélem, Heaven egyszer egy sötét sikátorban kitépkedik az összes hajszálát. :D
Andy rohadt édes volt, ahogy megvédte Pindurkát, mit meg nem adnék én is egy ilyen pasiért. :P
Érdekel, Ash miért van ilyen jóba Juliettel. Remélem nem jönnek össze. XD
Egyszóval: A rész király volt, a szereplők nagyot alkottak..... Én pedig utálom magam, amiért ilyen gyorsan olvasok és ilyen gyorsan vége lett. :(
Puszi és Pacsi,
Kedvenc vásárlód. :3
Szia Shinachan!
VálaszTörlésIsmét örülök, hogy tetszett, és hogy itt vagy. :)
Juliet egy hülye picsa, és ezért utáljuk szegényt, bár Heavennek meg esett rajta a szíve egy pillanatra. ;)
Andy édes, mint a méz, mint mint mindig, szóval imádjuk. :)
Juliet pedig, majd egyszer pórul fog járni.;)
Puszillak,
A Dealered Evangeline
Ohmájgád.
VálaszTörlésElőször is: hatodjára olvosam el újra a részt
Nagyon ütősre sikredett!
Juliett... Az Juliett. Unszimpatikus szegény pára, kicsit nagyon nagyra értékeli magát. *az ilyen lánynak nevezhető valamiktől a falra tudnék mászni, grr* remélem Heaven elintézi(;
Kell egy Andy... Ezt most halál komolyan. Nem csak azért, mert megvédte szíve választottját, hanem úgy amúgy. Szét szedsz ezzel a bloggal.:D
Visszatérve, a rész nagyon is megállta a helyét, nagyon imádtam, fordulatos, dühítő, cuki és meghitt volt egyben.
Izgalommal (ne tessék félreérteni!(; ) várom a következő részt.^°^
Ölel,
Vivien :*
Szia Vivien!
VálaszTörlésAnnyira örülök a soraidnak. :) Azt hiszem Andy olyan pasi, akire mindannyian vágyunk. :) (Legalábbis olyanra, ahogyan én megírom). Idővel meg elválik lesz-e folytatása a Juliet dolognak). Nem is tudom mit írjak... :D
Puszillak,
Evangeline